Tönkölypelyva, az általunk készített jóga és meditációs párnák töltete
A tönkölypelyva a tönkölybúza pelyvája/polyvája, tulajdonképpen a magot kívülről körülölelő, kissé fásult héj. Utóbbiért nevezik (nem hivatalosan, nem szaknyelven) tönkölyhéjnak is.
„A tönkölybúza az emmerrel (tönke) együtt a pelyvásgabonák közé tartozik: csépléskor a kalász szétesik, de a szemeken szorosan rajta maradnak a toklászok, míg a csupaszbúzák szemtermése a toklászok közül kihullik, és a kalászorsó nem esik szét. A tönkölynek minden füzérkéjében 2 szem fejlődik, 3 pelyvával sorosan körülzárva…
A tönkölybúza fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét, s az aminosavak közül az aszparaginsav-, glutaminsav-, alanin-, metionin-, prolin-, leucin-, izoleucin-, tirozin-, fenil-alanin- és lizintartalma is nagyobb. Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin –csoport (a B12-vitamin kivételével), és niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz-, vas-, mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma szintén jelentős.
A tönkölyből készült élelmiszerek rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.” /Wikipédia/
“A tönkölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg, zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi gabona. Aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészséges lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában fogyasztva ízletes.”
Reinhard Schiller: Hildegard (Medicina Praxis)
A tönkölybúza több mint tízezer évvel ezelőtt került Délnyugat-Ázsiából Mezopotámiába, majd a bronzkorszak idején Európában is meghonosodott.
Az ősi gabonafajta a Kárpát-medencében nyolcezer éve terem, termesztésének nyomait hazánkban Kengyel és Százhalombatta térségében találták meg. Az európai lakosságot a IV. században a tönkölybúza mentette meg az éhhaláltól, mert az akkori normál búzák legtöbbje a szélsőséges időjárás és a kórokozók miatt kipusztult.
Az is érdekes, hogy míg itthon „ősi magyar búzaként” is emlegetik, angolul german wheat = német búza.
A tönkölypelyva jótékony energiájának titka, a benne lévő és kb. 2-3 év alatt elpárolgó kovasav. Ennek párolgása nyugtató hatással van idegeinkre, és helyi fájdalomcsillapító készséggel is bír.
Tönköly meditációs párna kínálatunkban, 2010 és 2023 között legnagyobb részt saját termesztésű tönkölybúza (Franckenkorn nevű) pelyváját használtuk. Első évben (2009) magokkal együtt – a tönkölyt hántolatlanul töltöttük párnáinkba. Így kb kétésfélszer nehezebbek voltak a párnák. (Igaz, több buddhista közösség a mai napig is a nehezebb, keményebb magos párnákat kéri.) 2010-ben egy saját fejlesztésű géppel elkezdtük a hántolást, a termékek pelyva töltetét, mindig frissen, a rendelések beérkezése után készítettük, hántoltuk a tönkölybúzát. 2023-ban abba hagytuk a tönkölybúza termesztést, mert a megnövekedett igényeket saját hántolásból már nem tudtuk kielégíteni. (A pelyva tisztítását kézi erővel végeztük, „enyhén” középkori technikával. 🙂
2020-tól nagyobb érdeklődés mutatkozik a tönkölybúza hántolására alkalmas gépek iránt is. 2021-től áruljuk a technikánkat is, és hántológép vásárlásra is van lehetőség. A hosszú évek alatt kiépült partneri kapcsolatoknak köszönhetően, jelenleg magyar termelőktől vásároljuk a tönkölypelyvát.